A futóműállítás azt jelenti, hogy a szerviz műszerrel a gyártói értékekre állítja a kerékdőlést, a csapdőlést és a kerékösszetartást. A 2014/45/EU irányelv I. melléklete szerint a műszaki vizsgálaton a tengelyeket, kerekeket, abroncsokat és a felfüggesztést emelőn vagy akna fölött ellenőrzik.
A futómű a kerekeket a karosszériához kötő szerkezet: tengelyek, felfüggesztés, lengéscsillapítók, kormányösszekötők és maguk a kerekek. Futóműállításkor a szerviz speciális berendezéssel méri a kerekek szögeit, és összeveti a gyártó által megadott értékekkel, mert a helyes szög minden autótípusnál más. A kerékdőlés a kerék dőlésszöge az autó eleje felől nézve, a kerékösszetartás pedig a gumiabroncsok elülső és hátsó része közötti távolság különbsége, amely a kanyarodás közbeni vezethetőséget befolyásolja. A futóműállítás nem azonos a kerékkiegyensúlyozással, a kettőt az ügyfelek gyakran összekeverik.
Az ellenőrzést akkor érdemes javasolni, ha a gumi egyenetlenül kopik. Pozitív kerékdőlésnél az abroncs külső része, negatív kerékdőlésnél a belső része kezd túlzottan kopni, túl nagy összetartásnál pedig a futófelület a külső szélektől kopik. A műszaki vizsgálaton a 2014/45/EU irányelv I. mellékletének 5. pontja alapján vizsgálják a tengelyeket, a kerekeket, az abroncsokat és a felfüggesztést; hibának számít például a felfüggesztés csuklóinak túlzott kopása. Erről a műszaki vizsga szócikkben is írok.
A műhelyben a futóműállítás jellemzően egy másik munkából indul: gumicserénél vagy átvizsgáláskor a szerelő a profilmélység mérésekor észreveszi a féloldalas kopást. Ezt az átvizsgálási lapon sárgával vagy pirossal jelölheti, és tételes, linkes árajánlatként küldheti az ügyfélnek jóváhagyásra. A rendszám szerinti munkalap megmutatja, mikor volt utoljára futóműállítás az autón. A jóváhagyás menetéről az árajánlat jóváhagyásáról szóló cikkben írok részletesen.