Miért nem jó a szomszéd óradíja
A legtöbb szerviz úgy állítja be az óradíját, hogy megnézi, mennyit kérnek a környéken, és ahhoz igazodik. Ez kiindulásnak érthető, de félrevihet. A szomszéd műhelynek más a bérleti díja, más a gépparkja, más a szerelők bére és más a kihasználtsága. Ha az ő óradíját veszi át, könnyen lehet, hogy sok munkával, de alig nyereséggel zárja a hónapot.
A másik gyakori hiba, hogy az óradíjat csak a szerelő bérével veti össze. A szerelő órabére azonban csak egy része a költségnek: ott van a bérleti díj, a rezsi, az emelők és a diagnosztikai eszközök ára és szoftverelőfizetése, a biztosítás, a könyvelő, a telefon, és a tulajdonos saját munkája.
Az óradíj kiszámítása lépésenként
- Gyűjtse össze a havi költségeket. Bérek járulékokkal, bérleti díj, rezsi, eszközök és szoftverek havi díja vagy értékcsökkenése, biztosítás, könyvelés, telefon, marketing, a tulajdonos saját fizetése. Az alkatrészt ne tegye bele, azt külön számlázza.
- Számolja ki a kiszámlázható órákat. Nem a nyitvatartási órák számítanak, hanem azok az órák, amelyeket ténylegesen ráír egy munkalapra. A szerelő ideje egy részét átvétel, alkatrészkeresés, takarítás, telefon és próbaút viszi el.
- Ossza el a költséget az órákkal. Ez a fedezeti óradíj: ennyi kell ahhoz, hogy a műhely nullára jöjjön ki.
- Tegye hozzá a hasznot. A tervezett nyereség, a tartalék a gépcserére és a rossz hónapokra.
- Számolja hozzá az ÁFA-t. Ha a szerviz ÁFA-alany, az Áfa tv. 82. § (1) bekezdése szerint az általános adókulcs 27%. A magánszemély ügyfélnek az ÁFA-val növelt árat kell mutatni.
- Vesse össze a piaccal. Csak most nézze meg a környéket. Ha a kiszámolt díj jóval magasabb, a kihasználtságon vagy a költségeken kell javítani, nem az óradíjat lejjebb vinni.
Egy példaszámítás
Az alábbi számok csak szemléltetésre szolgálnak, a saját adataival számoljon. Vegyen egy kétállásos műhelyt 2 szerelővel, ahol a havi összes költség, a tulajdonos fizetésével együtt, 3 000 000 forint. Egy szerelő havonta nagyjából 168 órát dolgozik, de ebből a példában 70% kiszámlázható, vagyis körülbelül 118 óra. 2 szerelővel ez havi 236 kiszámlázható óra.
A fedezeti óradíj: 3 000 000 / 236, ami nagyjából 12 700 forint nettó. Ha 15% nyereséget tervez, az óradíj nagyjából 14 600 forint nettó, ÁFA-val körülbelül 18 600 forint. Ha a kiszámlázható arány 70% helyett csak 55%, ugyanez a fedezeti óradíj már 16 000 forint felett van. Ebből látszik, hogy a kihasználtság legalább annyira számít, mint maga az óradíj.
Óradíj, normaidő vagy fix ár
Háromféleképpen lehet a munkadíjat elszámolni, és a legtöbb szerviz mindhármat használja, munkától függően.
Óradíj a ráfordított idő szerint
A szerelő által ténylegesen eltöltött időt számlázza. Ez igazságos a hibakeresésnél, az elektromos hibáknál és a rozsdás, beragadt csavaroknál, ahol előre nem tudni, mennyi ideig tart. A hátránya, hogy az ügyfél előre nem látja a végösszeget, és ha a szerelő lassabban halad, azt is az ügyfél fizeti.
Normaidő
A gyártó vagy egy adatbázis által megadott idő az adott műveletre, megszorozva az óradíjjal. A normaidő előnye, hogy az ügyfél előre tudja az árat, és a gyakorlott szerelő gyorsabb munkája a műhelynél csapódik le. A hátránya, hogy egy beragadt alkatrész miatti plusz időt nehéz utólag elszámolni, ha az ajánlat erre nem tér ki.
Fix ár
Egy összeg a teljes munkára, például „olajcsere szűrővel, munkadíj”. A jól tervezhető, ismétlődő munkáknál ez a legátláthatóbb, és a weboldalon vagy a chatben is egyszerű megadni. Jogilag a Ptk. 6:245. § (1) bekezdése szerint átalánydíjnál a vállalkozó a díjon felül csak a pótmunka ellenértékét kérheti, a szerződés részét képező többletmunkáét nem. Ezért a fix árban pontosan le kell írni, mi van benne, és mi számít plusz munkának. Erről az árajánlat jóváhagyásáról szóló cikk szól.
Hogyan írja ki az árakat
A 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet 6. § (1) bekezdése szerint a szolgáltatás előre meghatározott díjáról, vagy ha a díj előre nem határozható meg, a díj kiszámításának módjáról tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha a szolgáltatás nyújtásának és megrendelésének helye megegyezik, ezt a szolgáltatás helyén, könnyen hozzáférhető árjegyzéken kell megtenni. A gyakorlatban ez a műhely ügyfélterében jól látható árlista.
A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 9. § (1) c) pontja szerint a fogyasztót a szerződés megkötése előtt tájékoztatni kell az ellenszolgáltatás adóval megnövelt teljes összegéről, vagy ha ez előre ésszerűen nem számítható ki, a számítás módjáról, és a további költségekről. A szerviznél ez azt jelenti, hogy az óradíjat ÁFA-val együtt kell mutatni, és ha a végösszeg nem ismert, el kell mondani, hogyan áll majd össze: óradíj vagy normaidő, plusz alkatrész és anyag.
Egy jól használható árlista szerkezete:
- óradíj, ÁFA-val, és ha van, külön díj a diagnosztikára;
- a leggyakoribb 10-15 munka fix áron vagy ársávval, és mi van benne;
- az anyagok és az alkatrész elszámolása, például „alkatrész a beszerzési ár szerint, a számlán tételesen”;
- a pótdíjak, ha vannak: sürgős munka, hétvége, kiszállás;
- hogy a 20 000 forint feletti javításra 6 hónap jótállás jár a 249/2004. Korm. rendelet szerint.
Gyakori hibák
- Nettó óradíj magánszemélynek. Ha az ügyfél nem cég, az ÁFA-val növelt ár a releváns, és meglepetés a számlánál, ha csak a nettót látta.
- „Az óradíj megbeszélés szerint.” Ebből az ügyfél nem tudja meg a díjat vagy annak kiszámítási módját, amelyről a rendelet szerint tájékoztatni kell, és bizalmatlanságot kelt.
- Nem kiszámlázott idő. A rövid beállítások, a hibakód kiolvasása és a „csak ránézek” perceinek összege hónap végére sok órát tehet ki. Döntse el, mi ingyenes, és mi nem, és ezt írja is ki.
- Évek óta változatlan óradíj. A költségek változnak; évente egyszer érdemes újraszámolni.
Gyakori kérdések
Számolhatok külön diagnosztikai díjat?
Igen, ha előre kiírja és az ügyfél tudja. A diagnosztika valódi munka: eszköz, előfizetés és szakértelem kell hozzá. Sok szerviz úgy oldja meg, hogy a diagnosztika díját beszámítja a javítás árába, ha az ügyfél ott javíttatja meg az autót. Bármelyiket választja, az árjegyzéken és az árajánlatban is szerepeljen.
Lehet-e más az óradíj cégeknek és magánszemélyeknek?
Lehet, a különbség viszont gyakran csak látszólagos: cégnek jellemzően a nettó, magánszemélynek az ÁFA-val növelt árat mondják, és a kettő ugyanaz az óradíj. Ha valóban eltérő díjat alkalmaz, például flottaszerződésben, azt a szerződés rögzítse. Magánszemélynek mindig az ÁFA-val növelt végösszeget mutassa.
Milyen gyakran emeljek óradíjat?
Évente egyszer érdemes a fenti módon újraszámolni a költségekből. Ha a fedezeti óradíj nőtt, az emelés indokolt, és érdemes előre jelezni a törzsügyfeleknek. A hirtelen, nagy emelésnél a kisebb, rendszeres korrekció kevesebb ügyfelet riaszt el.
Mennyi legyen a kiszámlázható arány?
Erre nincs általános szám, minden műhelyben más. Mérje meg a saját munkalapjaiból: egy hónap alatt mennyi időt írtak ki az autókra, és mennyi volt a szerelők ledolgozott ideje. Ha az arány alacsony, nézze meg, hová megy el az idő: telefon, alkatrészkeresés, várakozás az ügyfél jóváhagyására. Ezek nagy része szervezéssel vagy eszközzel csökkenthető.
Hogyan mondjam el az ügyfélnek, hogy drágább vagyok a szomszédnál?
Az ár mellé mondja el, mit kap érte az ügyfél: tételes árajánlatot a munka előtt, fotót a cserélt alkatrészről, jótállási jegyet, és azt, hogy a plusz munkáról mindig előre kérdez. A legtöbb ügyfél nem a legolcsóbb szervizt keresi, hanem azt, amelyikben nem éri meglepetés a számlánál. Ha az árazása átlátható, a magasabb óradíj ritkábban okoz vitát.
Mit tesz ebben a SzervizAI
A SzervizAI-ban a munkadíj és az alkatrész külön sorban kerül a munkalapra és az árajánlatra, és a fix áras munkák egyszer beállított tételsorral indulnak. A jármű CRM munkalapjain hónap végén látszik, mennyi időt írtak ki az autókra, ebből számolhatja a valódi kihasználtságot. A weboldali chatbot és a telefonos recepciós a szerviz által megadott árakat mondja, javítási árat nem talál ki, és ha a munka ára előre nem ismert, átvizsgálásra foglal.
Ha azt szeretné kiszámolni, megéri-e a rendszer a saját számaival, nézze meg a megtérülés kalkulátort, vagy írjon nekem.