A jogos érdek a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogalap, amely akkor teszi lehetővé az adatkezelést, ha a szerviz érdeke valós, az adatkezelés szükséges, és az ügyfél érdekei nem írják felül.
A jogos érdekre csak érdekmérlegelés után lehet hivatkozni. Ennek három lépése van: meg kell nevezni a konkrét érdeket, igazolni kell, hogy az adatkezelés ehhez szükséges, és össze kell vetni az ügyfél érdekeivel és észszerű elvárásaival. Az eredményt írásban érdemes rögzíteni, mert a hatóság ezt kérheti.
Autószervizben jellemző példa a garanciális vagy jótállási igények kezeléséhez szükséges munkalapok megőrzése, a jármű előzményeinek nyilvántartása a következő javításhoz, vagy a csalás megelőzése. Ezek mögött a szerviz valós és az ügyfél által is várható érdeke áll.
A jogos érdek nem pótolja a hozzájárulást ott, ahol azt külön jogszabály előírja. Reklámnak minősülő üzenet, például akciós ajánlat e-mailben vagy SMS-ben, a Grt. szerint előzetes hozzájárulással küldhető. Az ügyfél a jogos érdeken alapuló adatkezelés ellen tiltakozhat, és ezt a szerviznek érdemben meg kell vizsgálnia. Az adatkezelési kérdésekről a biztonsági oldal és a szervizemlékeztetőkről szóló cikk ír.